Hosszasabb hallgatást követően mégis úgy döntöttem, hogy ezt még leírom. A magamfajta  ember  (ez a meghatározás bizonyára jobbikos körökben elismerést fog kiváltani), aki hétköznapokon reggeltől estig dolgozik (nem fecseg össze-vissza, nincs ideje mindenféle ostobaságot közzétenni közösségi oldalakon és nem képzeli úgy magáról, hogy egy-egy szellentése világot rengető horderejű hírként tehető közzé), nem tud tájékozódni alaposabban a környezetének, életterének dolgairól, csak ilyenkor, hétvégén, amikor számára is elcsendesülhet a világ.

   Szóval: Kedves Lóránt (Budai Lóránt)! Te nem látod, hogy nem vagy(tok) hiteles(ek)? Nem azért, mert a vagyonbevallásod alapján nincs hiteled egyetlen pénzintézetnél sem, hanem azért, mert mindaz, amit képviselsz és főként az, ahogyan képviseled, messzemenően több tucatnyi kérdőjelt gördít minden józan ember elméjének gondolatfelhőjébe.

   Te egy olyan politikai csoport éllovasaként szeretnéd eladni, elfogadtatni  magad, amely a nem túl távoli múltban még tömegesen, katonai rend szerint sorakozott egyenruhában mindenféle tereken, ahol hangzatos gyűlölködő szónoklatok hangzottak el többnyire olyan fiatalok szájából, akik még az egykori kötelező sorkatonaság fogalmát is arhívumokban őrzött feljegyzésekből ismerhetik csupán. Olyanok szónokoltak, akiknek egy pár méteres körzetükben ha eldördülne egy éles fegyver, összetévesztenék a jelenséget a világ végével.

   Aztán jött a szelidülés... a vizslák, tacskók és pincsik simogatós fotóival fűszerezett nagy nyugalom és szeretet látszata. Mert a köreitekre egyre jellemzőbb, hogy a valóságotok és a színlelni kívánt látszat távolodik egymástól. Arra  a fejezetre nem szeretnék kitérni, hogy a valóságos arcotokat, értékrendeteket és mindazt a világnézetet, amivel kivívtatok magatoknak egy 10-15%-os szimpátiát, miként értékeli a változni nem akaró (legalább önmagát meg nem tagadó) egykori élenjárótok a Novák Előd személyében. De unalmadban elolvashatod, hogy miről beszélek: itt, meg itt, vagy más oldalakon, ha tovább kutakodsz.

   Alig kerültetek a hatalom közelébe és máris hallani lehetett köreitekben is botrányokról. Sejtelmes üzleti összefonódások, székház mutyik, kísérletek, manőverek tarkították a ti pénzügyeiteket is. Számotokra a még pár éve közellenségnek, elszámoltatandó mágnásnak számító, népszerűtlen Simicska ma már elfogadott pénzes zsák, amiből meríteni lehet korlátlanul. Számotokra –minden jel szerint- egy vélt, vagy valós lopással csak egyetlen gond lehet. Az, ha azt nem ti tehetitek. Mert minden, ami a múltban ördögtől való volt, az mára említésre sem méltó, ha a Ti oldalatokra állt, vagy a legkisebb hasznotok is származhat belőle. Az egykor földig rombolandó RTL Klub ma már kedvenc helyetek lett, az ATV-be is bejártok bájcsevegni és ami a (magyar) valóság egyik legnagyobb paradoxona: Elnök uratok KÁLMÁN OLGÁVAL leül beszélni nem máshol, mint a Hír tv-ben. Ha egy ezelőtt pár évvel elhunyt nemzeti érzelmű rajongótok ma feltámadna, nem biztos, hogy egyből elhinné, hogy mivé lettetek...

   Ti úgy próbáljátok eladni például a bérunióról tervezett programotokat (lásd itt is), mintha több nemzet élpolitikusa, tekintélyes vezetője állt volna mellétek, mint ötletgazdák mellé, miközben az erről megjelent cikkek világosan tájékoztatnak, hogy „egyebek mellett” politikai és szakszervezeti szereplőkkel egyeztetett erről a Jobbik. Az „egyebek” pedig egyszerű magánszemélyek. Van az a vastagságú bőr (bakancstalpnyi vastagságtól kezdődik- hogy jobbikosok mértékegységével érthetőbbé tegyem), amivel rendelkeznie kell valakinek, hogy ha összegyűjt pár országból pár havert és fotót készít róla, azt úgy tálalja, mint nemzetközi horderejű, óriási eredményt. És odaírjátok, hogy „ a Fidesz nem támogatta, de mi megcsináltuk”. Mit csináltatok, kedves Lóránt? Beszélgettetek egy nagyot egyelőre megvalósíthatatlan álmokról? Ti tudjátok, hogy milyen terhet jelentene a magyar vállalkozóknak, ha egy lépésben nyugati színtűre kényszerítenétek a bérezést? Kérdezd meg a sarki boltos ismerőseidet, hogy mi lenne, ha holnaptól 500-600 ezer Ft-os jövedelmeket kéne adnia az eladóinak. Miközben minden normális magyar ember tudja, hogy ez a cél, ez a járható út, csak a módszerek és életbeléptetés lépéseiről vélekedik tőletek eltérően minden normális ember, aki ért is a gazdasághoz.

   Arra külön nem szeretnék kitérni, hogy hány felületen hányszor panaszkodtál a megélhetési gondjaidról, miközben az általad vallott jövedelmed sokszorosát kaptad. Természetesen az dicséretes, hogy utólag korrigáltad ezt. Mármint a bevallást.

   Szeretnék még egy pár apróságot a figyelmedbe ajánlani: Lehet, hogy jópofinak (cukinak) gondoltad, hogy egy országgyűlési képviselő jelenlétét megragadva, egy VÁROSI gyűlésen az egészségi állapota felől érdeklődj és aggodalmadnak adjál hangot, mert éppen riválisodnak gondolod az illetőt, de el kell szomorítsalak: nem egy kategóriában „fociztok”.  Te még név szerint soha nem nyertél választást, semmilyen megmérettetésen. Ha a jobbikos logóval ellátott listán kívül szerepelne egy választási íven a neved, akkor lehet, hogy mindössze annyi szavazatot kapnál, mint ahányan elkísértek most a legutóbbi március 15-i ünneplésedre. Nagyjából ennyi ember kiváncsi arra, hogy mit szeretnél mondani bármivel kapcsolatban. Ha jól számoltam, 30-32 ember (gyerekekkel együtt). És ezek ellenére van az a népszerűséghajhász lelki állapot, ami arra készteti a magadfajta  embert, hogy egy megosztandó videóanyag ígérete miatt arra a szintre süllyedjen, amire Te képes voltál. Csak úgy mondom, hogy nem árt, ha az ember ennyi idős korára „belövi” nagyjából, hogy milyen szerepet osztott neki az ég, hogy hol a helye és mire kapott közvetve (mert közvetlenül még soha) felhatalmazást a pár szavazójának bizalmát élvezve. Jó lenne tudatosítanod magadban, hogy illetlenség részedről egy olyan emberbe belekötni, akinek nem a logójára, hanem a nevére több tízezren szavaztak, aki  pillanatnyilag is több ezer szavazóját ismeri név szerint, aki kiállásával, munkájával, értékrendjével, segítőkészségével, közbenjárásával nagyon-nagyon sok anyagi és erkölcsi értéket hozott a Jászság lakosainak életébe. A tiedébe is... akár tetszik, akár nem.

   A felelős, érett, felnőtt politizálás, a „minek mikor hol van helye és ideje” féle felismerés még a gondolataid korlátain kívül helyezkednek el és addig maradnak ott, ameddig fel nem ismered, hogy ebben a pillanatban mire és mennyire vagy felhatalmazva.

   Azt külön szeretném megjegyezni, hogy a közzétett dolgaid kommentjei közül legalább azokat az alpári, minősíthetetlen hozzászólásokat kellene kitiltanod, kitörölnöd, amelyben egy országgyűlési képviselőt „csak úgy” féregnek nevez egy akárki... és még a boncasztalon is ütné... Bár lehet, hogy jobb ha ott hagyod, hadd lássa a világ, hogy valójában, két kiskutyus simogatása között milyen végterméket képes a lelketek produkálni. Én pedig megmaradok az elmélkedéseim során- valahányszor a sikeresnek hitt villanásaitokon gondolkodom- a bolond luk és bolond szél közös történeténél.

   Zárásként pedig: nem szeretek kakasvisadalokon részt venni. Kakasként sem és nézőként sem. Még a kakastollakhoz sincs közöm... De szeretném jelezni, hogy nem hagyom soha többé szó nélkül, ha szubjektív, elfogult, részigazságok alapján vádolsz bárkit is, főleg ha az illető ezerszer többet tett a Jászságért, mint Te. Tudod miért? Mert megtanultam, hogy ha egy ember mellébeszél és senki nem közli, hogy gond van vele, akkor még a végén hajlamos elhinni, hogy igaza van...